TÁJÉKOZTATÓ AZ ENGEDÉLY NÉLKÜL LÉTESÍTETT KUTAKKAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB TUDNIVALÓKRÓL, A FÚRT ÉS ÁSOTT KUTAK ENGEDÉLYEZÉSÉRŐL
A jelenleg hatályos jogszabályok – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet – szerint, az alábbi engedélyek szükségesek az engedéllyel nem rendelkező meglévő, illetve a tervezett kutak esetében:
-
A vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vízilétesítményekre – az ásott és fúrt kutakra –vízjogi fennmaradási engedélyt,
-
A tervezett kút építését megelőzően vízjogi létesítési engedélyt, a használatbavételhez vízjogi üzemeltetési engedélyt, kutak megszüntetéshez pedig megszüntetési engedélyt kell kérni az építtetőnek.
Ha a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása végleges hatósági engedély nélkül, vagy a végleges hatósági engedélytől eltérően történik, a vízügyi hatóság a vízilétesítmény megvizsgálása után – az eset összes körülményeit figyelembe véve– a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését írja elő. A bírság mértéke engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet, természetes személyre esetén a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
A vízgazdálkodási bírság megfizetése alól mentesül az a létesítő vagy üzemeltető, aki – az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett vízilétesítményre vízjogi fennmaradási engedélyezés iránti kérelmet 2023. december 31-ig előterjeszti, és az engedély megadásának lenti feltételei fennállnak.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kútbejelentés, illetve az engedélyezési eljárás illetékmentes.
Az eljárás során felmerülő jogszabály által meghatározott mellékletek csatolása érdekében felmerülő költségek, továbbá a dokumentáció készítés költségei a kérelmezőt terhelik.
A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról 41/2017. (XII.29.) BM. rendelet 2. sz. melléklet rendelkezik:
I.fejezet: a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi létesítési engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma,
II. fejezet: a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma,
III. fejezet: a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi megszüntetési engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma
Új fúrt kút létesítése esetében a kivitelezést – beleértve a kút felújítását, javítását és megszüntetését is – csak vízkútfúró szakember végezheti. (A létesítésre vonatkozó engedély megléte, azaz véglegessé válása után kezdhető meg a kivitelezés.)
A fúrt kút fennmaradási engedélyezési eljárásban a kérelem nyomtatványhoz kötelezően csatolandó a kút szakember bizonyítványa, a kút műszaki rajza, a helyszínrajz, valamint fényképek a kútról.
A vízgazdálkodási jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet 24.§ (1) a) pontja) alapján a települési önkormányzat jegyzője engedélyezi a vízilétesítményeket alábbi estekben:
– a kút helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet
– a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet
– legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétel alatti
– a kút épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van
– magánszemély a kérelmező
– a vízkivétel házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja
– a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.
Amennyiben a fenti jogszabályban előírt feltétel valamelyikének a kút nem felel meg, úgy az eljárás az illetékes katasztrófavédelemi igazgatóság, mint vízügyi hatóság hatáskörébe tartozik.
A sajtóhírek szerint jogszabálymódosítás várható az ügyben, melynek megjelenését követően haladéktalanul tájékoztatjuk Nagytarcsa lakosságát!
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/04/12/kutak-agrarminiszterium-ujabb-konnyitesek-vizora/
Kérem tájékoztatásom elfogadását.
Rédei Róbert
jegyző