Közművelődés

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a Himnusz kéziratát egy nagyobb kéziratcsomag részeként, amelybe a költő folyamatosan másolta be verseit, nem végleges változatokat, hanem tisztázatokat, amelyekben néhol javítások is vannak.

A csomag valamikor az 1830-as évek végén eltűnt, és megkezdte több mint száz évig tartó lappangó útját. Kölcsey 1838-ban bekövetkezett halála után a Magyar Tudományos Akadémia tárgyalásokat kezdett a költő sógornőjével, özv. Kölcsey Ádámné Szuhány Josephine-nal a kéziratok megvásárlásáról. Kölcsey ugyanis unokaöccsére, a Parainesis Kölcsey Kálmánjára hagyta kéziratainak jelentős részét. A kéziratcsomag végül nem lett az Akadémia tulajdona, de másé sem, a család tulajdonában maradt, és különböző leszármazások, öröklődés folytán végül László Magdához került. Azt nem tudjuk, hogyan került aztán az irat László Magdától Szenes Magdához, még az sem lehetetlen, hogy a két hölgy azonos személy. Tény azonban, hogy a kéziratcsomagot 1946 decemberében az Országos Széchényi Könyvtár Szenes Magdától megvásárolta, sőt azóta további kisebb kéziratcsomag részeket is, amelyeket külön jelzet alatt, külön őriznek, de filológiailag pontosan rekonstruálható, hogy valaha ezek is a nagy kéziratcsomagban voltak.

Kölcsey két lapra írta a Himnuszt. A sérülés, amely mindkét fólión látszik, nem lángégés, hanem úgynevezett tintamarás. Nem Kölcsey tintája okozhatta, az Országos Széchényi Könyvtár restaurátor szakembereinek véleménye szerint savas tinta ömlött a papír szélére.

 

Nincs olyan magyar, aki ne lenne büszke nemzeti himnuszunkra, ne érzékenyülne el, amikor valamilyen ünnepélyes eseményen dallama felcsendül.  Nélküle elképzelhetetlen egy győzelem, újév, nemzeti ünnep vagy akár egy tanév megnyitója.

Pedig a magyar népnek a 19. századik nem volt himnusza, a különböző keresztény felekezetek más és más néphimnuszokat énekeltek az ünnepeken.

175 évvel ezelőtt, június 15-én nyerte meg Erkel Ferenc a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatot.

Amikor kiírták a Himnusz megzenésítésére a pályázatot, Erkel ez alkalommal nem volt meghívva a bíráló bizottságba. Nem lehet tudni, vajon azért nem, mert maga is pályázni akart, vagy egyszerűen nem kérték fel, és ezért döntött amellett: elindul a megmérettetésen.

Idősebb korában a neves zeneszerző úgy emlékezett a Himnusz születésére, hogy esze ágában sem volt pályázni. Ezt egy történet szerint Bartay Endre – aki a pályázati felhívást aláírta – nem hagyta annyiban. A határidő letelte előtt egy nappal fogta Erkelt, és bezárta a színház egyik zongorás szobájába. Mellé tett egy tollat, tintát és kottapapírt, majd kijelentette: addig nem engedi ki, amíg meg nem írta a Himnusz zenéjét.

A zenetörténészek szerint mindez csak városi legenda, szerintük Erkel műve már hónapokkal a határidő letelte előtt elkészült.

Az viszont tény, a ma énekelt himnusz már nem teljesen azonos az eredeti verzióval, Erkel  ugyanis sokkal gyorsabb tempójú zenét komponált.

  1. június 15-én a bírálóbizottság – amelynek Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede is tagja volt – tizennégy beérkezett pályamunka közül Erkel Ferenc Himnuszát nyilvánította győztesnek. A Himnuszt 1844. július 2-án mutatták be a pesti Nemzeti Színházban Erkel vezényletével, amely színháznak egyébként a karmestere volt.

A 19.század közepén még felváltva énekelték a Himnuszt és a Szózatot a magyarok az ünnepekkor, de az 1850-es évekre már előtérbe került a Himnusz. A dallama a trianoni béke után változott meg,  sokkal tragikusabbá vált azáltal, hogy lassabb tempóban csendült fel.

De még Trianon után is sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Himnusz méltó helyére kerüljön a magyar nemzet életében. Hivatalosan csak 1989-ben vált nemzeti jelképpé, de az új alaptörvény I. cikke már kimondja: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével”.

 

Forrás:

https://hu.wikipedia.org

https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-magyar-kultura-napja-himnuszunk-szuletesnapjat-unnepeljuk

További érdekességek itt olvashatók:

http://www.kolcsey.org/kolcsey-himnusz/tortenete/

https://www.valaszonline.hu/2019/01/22/nyary-krisztian-a-himnusz-kalandos-tortenete/

http://erkel.oszk.hu/tan/himnusz

https://www.magyarhimnusz.hu/

Online programajánló

https://mnm.hu/hu/muzeum/hirek/magyar-kultura-napja-2021-ben-nemzeti-muzeumban

https://www.youtube.com/watch?v=1iPMW8Rb9jI

https://virtualiskiallitas.mng.hu/

https://my.matterport.com/show/?m=DbMSB99zWtA