A parlagfű nagymértékű elszaporodásának a közegészségügyi és gazdasági károsító hatása
számottevő. A parlagfű elleni védekezés elsősorban az ingatlan tulajdonosának, illetve
használójának a kötelezettsége.
A hatóságok feladata, hogy – amennyiben a földhasználó (földhasználó: földdel rendelkezik,
illetve azt használja, vagy a föld hasznosítására kötelezett, vagy olyan dologgal (eszközzel,
berendezéssel, tárggyal) rendelkezik, illetve azt használja, amelyben növény fenntartható)
nem tesz eleget a parlagfű elleni védekezési kötelezettségének – a mulasztók költségén
elrendelik az ún. közérdekű védekezést, emellett növényvédelmi bírság kiszabására kerül sor.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a
továbbiakban: Éltv.) 17.§ (1) bekezdés c) pontja értelmében: „A termelő, illetve a
földhasználó köteles … az a) pont alá nem tartozó egyéb károsítók ellen védekezni, ha azok
más, különösen a szomszédos termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát vagy az
emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált
gazdálkodás alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét.”.
Az Éltv. 17. § (4) bekezdése kimondja: „A földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű
virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs
időszak végéig folyamatosan fenntartani”.
Fentiekben hivatkozott jogszabályhelyekben előírt rendelkezések azt jelentik, hogy a termelők
és a földtulajdonosok egész évben kötelesek védekezni földterületükön a károsító
gyomnövények ellen és ez nemcsak a parlagfűre, hanem az egyéb károsító gyomnövényekre
is vonatkozik.
A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdés d)
pontja szerint: „A földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen parlagfű (Ambrosia
artemisiifolia) ellen.”
Fontos tudni, hogy a hatósági intézkedéshez (közérdekű védekezés végrehajtása, bírság
kiszabása) nem szükséges a sérelem – egészségkárosodás – bekövetkezése, e körben
elégséges a védekezési kötelezettség elmulasztásának megállapítása.
Az Éltv. 50. § (1) bekezdése értelmében közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a termelő,
illetve a földhasználó védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat
ellenére sem tesz határidőre eleget. A közérdekű védekezést az élelmiszerlánc-felügyeleti
szerv rendeli el.
Az Éltv. 50. § (4) bekezdése alapján az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően parlagfű elleni
közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó a 17.§ (4) bekezdésében szereplő
parlagfű elleni védekezési kötelezettségének nem tesz eleget. A kötelezettség teljesítésének
helyszíni ellenőrzéséről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető.
Belterületi, károsítókkal fertőzött terület esetében a hatósági ellenőrzés lefolytatására, annak
keretében a helyszíni szemle megtartására a jegyző jogosult, mivel a földművelésügyi
hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: 383/2016. Korm. rendelet) 25. § b) pontja szerint az Éltv. 50. § (1)
és (4) bekezdése alapján belterületen, a növényvédelmi tevékenység keretében, a károsítók
elleni védekezési kötelezettség betartásának ellenőrzése, illetve a közérdekű védekezés
elrendelése tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságként a jegyző jár el.
Amennyiben a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem
lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezés abban az esetben rendelhető el, ha a
parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja. A parlagfű elleni közérdekű
védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei
megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: Parlagfű-rendelet) 1. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a
közérdekű védekezést belterületen a jegyző, mint növény- és talajvédelmi hatóság rendeli el.
A földhasználó védekezési kötelezettségének elmulasztása esetén vele szemben az Éltv. 60. §
(1) bekezdés c) pontja alapján növényvédelmi bírság kiszabására kerül sor az élelmiszerlánc
felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008.
(VII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bírságrendelet) alapján. A növényvédelmi bírság
alapja a parlagfűvel fertőzött terület mérete, nagysága. A bírság mértéke belterületen és
külterületen is egyaránt 15.000 Ft-tól 5.000.000 Ft-ig terjedhet.
Éltv. „60. § (1) Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki
[…]
c) a 17. § (1) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettségét az élelmiszerlánc-felügyeleti
szerv kötelezése ellenére, továbbá a 17. § (4) bekezdésében előírt, a parlagfű elleni
védekezési kötelezettségét elmulasztja; […]”.
A növényvédelmi bírság kiszabására a 383/2016. Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés a) pontja
alapján az illetékes megyei kormányhivatal jogosult, ezért a mulasztás tényének
megállapítását követően a jegyző az ügyben keletkezett iratokat továbbítja a növényvédelmi
bírság kiszabására hatáskörrel rendelkező hatóságnak.
Felhívom a figyelmet, hogy a védekezési kötelezettségét nem teljesítő földhasználó a –
bírságon túl – vele szemben elrendelt közérdekű védekezéssel kapcsolatosan felmerülő
költség megtérítésére is kötelezett. A közérdekű védekezéssel kapcsolatosan felmerült költség
köztartozásnak minősül.
A lakossági bejelentések könnyebb kezelhetősége érdekében minden évben, így ez évben is a
bejelentők és a hatóság munkájának megkönnyítése érdekében működik a Parlagfű Bejelentő
Rendszer, amely az alábbi linken érhető el: https//pbr.nebih.gov.hu . A Parlagfű Bejelentő
Rendszer a Bejelentő regisztrációját követően alkalmas a parlagfűvel kapcsolatos bejelentések
megtételére.
A parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos részletes információk a Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal honlapján elérhetőek.
Tekintettel arra, hogy a parlagfű-mentesítés minden állampolgár közös érdeke, és
eredményt csak összefogással, illetve közös felelősségvállalással érhetünk el, kérem,
tegyenek eleget fentiekben részletezett jogszabályi kötelezettségüknek! Felhívom a
figyelmet továbbá arra is, hogy nem elegendő az, ha valaki lekaszálta a szennyezett
földterületet, azt tiszta, parlagfű-mentes állapotban a vegetációs időszak végéig meg kell
őrizni!
Kavaleczné dr. Komolai Edina jegyző