Az elmúlt időszak csapadékos időjárása számos vízelvezetési problémára is rávilágított. A település számos területén nem folyik el a csapadékvíz, melyek oka a csapadékvíz elvezető csatorna hiánya, vagy annak eldugulása. Viszont a település szennyvízhálózatát az illegálisan csatornába kötött csapadékvíz bevezetések terhelik meg. Nagyon sok ingatlan esetében pedig a csapadék víz egyszerűen a közterületre került kivezetésre.
A csapadékvizek közterületre történő kivezetése kapcsán tájékoztatom, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) értelmében a telken belüli csapadékvíz-elvezetés kialakítása nem az Önkormányzat, hanem az ingatlan tulajdonos feladata, a Vgt. 6. § (4) bekezdés c) pontja szerint az ingatlan tulajdonos tulajdonában van az ingatlanra lehulló és az ingatlanon maradó csapadékvíz, valamint a Vgt. 16. § (6) bekezdése értelmében a vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges állami vagy helyi önkormányzati feladatkörbe nem tartozó tevékenységek ellátása az érdekelt tulajdonosok, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használók feladata.
Továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 47. § (8) bekezdés értelmében: „A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
(9) A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
(10) A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet”.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 41. § (3) bekezdése alapján: „A közút műtárgyának minősülő árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizeket bevezetni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad. A hozzájárulás nélküli vagy az abban foglaltaktól eltérő vízbevezetés esetén a 37. § (2) bekezdése szerint kell eljárni”.
A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM–EüM együttes rendelet 6. § (1) bekezdése szerint: „Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni
- a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);
- b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá
- c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület
tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról”.
A szennyvízcsatornába illegálisan bevezetett csapadékvizek kérdésköre kapcsán Nagytarcsa közigazgatási területén a szennyvízcsatornázás elválasztó rendszerben épült ki, azaz a csapadékvizek bevezetése tilos! Ezt támasztja alá a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr.) 85. § (5) bekezdése, mely szerint: „Elválasztott rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvizet, egyesített rendszerű szennyvízelvezető műbe a víznyelőn keresztül szennyvizet, továbbá elválasztott rendszer esetén a csapadékvíz-elvezető műbe szennyvizet juttatni tilos.”
A Vhr. 85. § (6) bekezdés alapján, „ha elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózatba csapadékvíz bevezetésére kerül sor, és ezt a gyakorlatot a felhasználó a víziközmű-szolgáltató felszólítása ellenére tovább folytatja, a víziközmű-szolgáltató a jogellenes állapotot a felhasználó költségére megszüntetheti. A szennyvízelvezető törzshálózatba jogellenesen bevezetett csapadékvíz mennyisége után a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott pótdíjat számolhat fel”.
Fentiek kapcsán fontos megjegyezni, hogy a Vhr. 55/A. § (7) bekezdés alapján „a víziközmű-szolgáltató indokolt kérelmére a járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban együtt: járási hivatal) a felhasználót kötelezi a víziközmű-szolgáltató tudomása nélkül végzett bekötés, az elválasztott rendszerű szennyvízhálózat csapadék és egyéb külső vízterhelésének megszüntetésére, a bekötéssel összefüggő műtárgy, berendezés, felszerelés elbontására, leszerelésére vagy átalakítására…”
A Dél-Pest Megyei Viziközmű Szolgáltató (DPMV) Zrt. aktuális gyakorlata és Üzletszabályzatuk (ÜSZ) alapján a csapadékvizek szennyvízcsatornába történő bevezetése a Felhasználó részéről azonnali felmondást nem eredményező szerződésszegésnek minősül (ÜSZ_4.9.2. fejezet), mely jogkövetkezménye:
- az illegális bekötés megszüntetésére történő felszólítás
- kötbér kivetése
- visszamenőlegesen csatornadíj kivetése
Az alkalmazott kötbér mértéke (ÜSZ_4.9.4. fejezet):
- lakossági felhasználó estén: 100.000 Ft
- nem lakossági felhasználó esetén: 1.000.000 Ft
A visszamenőleges csatornadíj számítása az illegális bekötés megvalósításától – de maximum az utolsó 5 év során – bevezetett csapadékvíz mennyiségére vonatkozik, az Üzletszabályzatban meghatározott (ÜSZ_3.4.3. fejezet) képlet alapján. A pótdíj összege, a bevezetett csapadékvíz mennyiségének és az ellátási területre valamint a bebocsátó felhasználói típusára (lakossági/közületi/intézményi) vonatkozó szennyvíz szolgáltatási díj kétszeresének szorzatából áll.
Tájékoztatásul Nagytarcsa területén az alábbi lehullott éves csapadékvíz mennyiségekkel kell számolni:
- 2011. 342,1 mm
- 2012. 458,8 mm
- 2013. 569,9 mm
- 2014. 666,0 mm
- 2015. 578,5 mm
- 2016. (augusztus végéig) 399,5 mm
Azaz egy gyakorlati példával élve, ha a település területén feltárásra kerül egy olyan lakossági illegális csapadékvíz bekötés mely, több mint 5 éve létesült, és egy átlagos 100 m2-es tetőfelületről származó csapadékvizeket szállít a szennyvízcsatornába, a DPMV Zrt. a bekötés azonnal megszüntetésére történő felszólításon túl jogosult a 100.000 Ft kötbér illetve az 5 év során lehullott csapadékvíz mennyisége után 182.551 Ft pótdíj (csatornadíj) kivetésére. Azonos műszaki feltételek mellett egy közületi fogyasztó esetében már 1.000.000 Ft kötbér és 279.586 Ft pótdíjról rendelkezünk.
Tisztelt Tulajdonosok! Kérem, hogy az előzőekben leírtak alapján ellenőrizzék saját ingatlanuk esetében a csapadékvíz elvezetés szabályosságát és tegyenek eleget jogszabályi kötelezettségeiknek.